Filmes zsűri:

Dombrovszky Linda
filmrendező

A Városmajori Gimnázium mozgókép óráin döntöttem el, hogy filmrendező leszek. A filmezés elméleti és gyakorlati alapjait a  Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikációs szakának filmes szakirányán tanultam, majd elvégeztem a Színház-és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakát - az utolsó szemesztert a Római Filmakadémián.

Közben rengeteget dolgoztam asszisztensként, például Sopsits Árpád, Bereményi Géza, Szász János nagyjátékfilmjeiben, így ismertem meg közelről a filmkészítés különböző megközelítésmódjait.

Rendezői munkáim nagy részéből (legyen fikciós vagy dokumentumfilm) az körvonalazódik ki, hogy a tékozló fiú hazatéréstörténetét járom körül, és sokszor idős emberek a főhőseim. Első egész estés filmem a Szabó Magda azonos című regényéből készült Pilátus, mely többek között 2020-ban felkerült a legjobb külföldi film Golden Globe Díjáért versengő szűkített listára, a Milánói Filmdíjon öt kategóriában nyert, illetve elnyerte a Legjobb tévéfilm és rendező díját az idei Magyar Mozgókép Szemlén.

Szabó-Nyulász Melinda
animációs rendező, illusztrátor, művészeti oktató

Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában végeztem grafika szakon, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, (MOME) animáció és tanár szakon. Aktívan alkotok illusztrátorként, animációs rendezőként és művészeti oktatóként egyaránt. Munkáimban szeretek kísérletezni, szívesen ötvözöm a klasszikus technikákat a legfrissebb technikai újításokkal.

Sokáig úgy éreztem, választanom kell a három szakmai terület közül, mert az ember csak egy dolgot tud igazán jól csinálni. Mostanra inkább előnyét látom mindennek, hiszen amit kitalálok animációs rendezőként, azt le is tudom rajzolni illusztrátorként. A gyerekeknek pedig át tudom adni ezt az alkotói tudást oktatóként. Rajzolni és festeni is szeretek, sőt, szeretem egyszerre használni a kettőt. Szívesen kísérletezem, ezért szeretem, ha olyan munka talál meg, amit még nem csináltam, és emiatt ki kell találnom valami újat.

Nem tudom kiválasztani, melyik munkám áll hozzám a legközelebb, mert mindig az tart nagy izgalomban, amin épp dolgozom. Legutóbbi festett animációs filmem (Köztespont),több mint 20 nemzetközi filmfesztiválon került bemutatásra.

Az Eltűnt idő című animációs rövidfilmem 4 nemzetközi díjat nyert, valamint az Ars Sarca Fesztiválon az MMA Kiadó különdíját. Vidéken nőttem fel, egész nap jártam az erdőt, mezőt és a szántóföldeket. Úgy érzem, a mai napig ebből az időszakból merítek erőt az életemhez, és ihletet a munkáimhoz.

Madarász Isti
filmrendező

Madarász Isti 1976. november 16-án született Miskolcon, apja lelkipásztor volt. Gimnáziumban amatőr színjátszóban játszott, ottani osztálytársaival kezdtek el amatőr filmeket forgatni. A gimnázium után a Filmművészetire akart jelentkezni, de végül helyette a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatott művészettörténeti és kommunikációszakon, itt Dyga Zsombor független filmes körébe került asszisztensként. Karrierje elején leginkább esküvői videósként tevékenykedett és a Budapest Filmnek vágott előzeteseket.

Számos fesztiválnyertes rövid- és imidzsfilm után a Magyar Televíziónak készítette el első tévéfilmjeit (A Legyőzhetetlenek, A Fekete Múmia Átka), majd a saját forgatókönyvéből rendezett Hurok című nagyjátékfilm már a mozikban debütált. Azóta még két tévéfilmet rendezett (Egy szerelem gasztronómiája, Ecc-Pecc), és számtalan reklám és sorozat epizód áll már mögötte. Legújabb nagyjátékifilmjét, az Átjáróházat 2022 húsvétján mutatják be a hazai mozik. Feleségével két gyermeket nevelnek, amikor csak teheti, moziba megy, ha lehet, egymás után akár két filmre is.

Csuja László
filmrendező

Sára Sándor-díjas rendező, forgatókönyvíró a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett 2012-ben, ugyanitt doktori fokozatot szerzett 2019-ben. Virágvölgy című első játékfilmjét 2018-ban a Karlovy Vary Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a zsűri díját, majd számos nemzetközi fesztivál meghívta a programjába. Ugyanebben az évben Kilenc hónap háború című első játékfilm hosszúságú dokumentumfilmjének bemutatója Szarajevóban volt, ahol elnyerte a zsűri különdíját. Szelíd című második játékfilmjét Nemes Anna festőművésszel közösen rendezte, a film nemzetközi bemutatója 2022 első felében lesz. A filmrendezés mellett színházi rendezéssel és tanítással is foglalkozik.

Lázár Kovács Ákos
médiakutató, a Faludi Film és Média szakmai vezetője

Médiakutató, esztéta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karán a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet vezetője. A SIGNIS (A Kommunikáció Katolikus Világszervezete) Európa elnöke, rendszeresen tart kurzusokat, vesz részt konferenciákon, vezet kutatásokat, publikál könyveket, tanulmányokat a kultúratudomány, a média, a film és a kommunikációelmélet körében. Házas, két gyermeke van.

Fotós zsűri:

Haris László

Balogh Rudolf- (2001) és Demeter-díjas (2003) fotográfus. Közel húsz egyéni és számos csoportos kiállításon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Műveit különböző köz- és magángyűjtemények őrzik: Pécsett a Janus Pannonius Múzeum Modern Képtára, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Sárospataki Képtár és a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotóművészeti Gyüjtemény.

1943. február 9-én született Budapesten. Bátyjától tanult meg fényképezni, hat évesen már tud filmet hívni, kontaktolni. 1956. november 2-án, 13 éves korában megengedték neki a szülei, hogy végig fotózza a forradalom budapesti helyszíneit. A képeket sokáig rejtegetni kellett, de 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján kiállítás nyílt belőlük a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban, Bécsben és Washingtonban.

A Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, 1962 és 1968 között pedig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, itt diplomázott. 1972-tól nyolc évig a Nagyító című hetilapnál dolgozott, majd tíz évig a Pannónia Filmstúdióban volt standfotós. 1992-től 1997-ig a Teszt Magazin fotográfusa. Közben 2000-ig, közel húsz éven át kulturális és politikai plakátokhoz készített fotómunkákat grafikus barátaival, több rangos díjat is nyertek ( pl. 1985-ben az Év plakátja díjat Pócs Péter grafikussal).

1992-ben hozta létre  Az angyali követés című film forgatókönyvét, a művet Dániel Ferenccel és Orosz Istvánnal készítette. Megismerte az animációs film technikáját, fotósként, majd animátorként számos film készítésében vett részt. Új fotó-animációs eljárást dolgozott ki, amit először Orosz István Ah, Amerika! (1984) című filmjében alkalmaztak.

Fotográfiát tanít az ASA fotóművészeti szabadiskolán. 2003-tól a megszünésig a Magyar Mozgókép Közalapítvány Szakkuratóriumának, 2004-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökségi tagja.

2007-ben meghívták rendes tagnak a Magyar Művészeti Akadémiára.

1996 óta napjainkig újra absztrakt fotókat készít festmények apró részleteiről. Saját hitvallása szerint: „ A világ fölfelé és lefelé tartó végtelenségének megnyilvánulásai ezek a szokatlanul nagy méretű … fotográfiák.”

Szalontai Ábel

1998 -ban kapta diplomáját az Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció szakán. 5 év szabadúszó fotográfusi munka után 2003-tól az Egyetem fotográfia szakán műteremvezető, 2004-töl tervezőtanár. 2006-tól a fotográfia szak vezetője, 2014- töl a Média Intézet vezetője. 2013 doktori fokozatot szerzett, 2019-ben habilitált. Alkotói és oktatói munkájában közös pont az együttműködésre épülő szabad gondolkodás képi és narratív összefüggésének vizsgálata.

Ádám Gyula

Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórványban élő magyar emberekről, sorsokról. Jelenleg a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Moldvai Magyarság című havilap grafikusa és fotósa. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűritagja.

1990-től kezdve állít ki közös vagy egyéni fotótárlatokon. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, valamint kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak .  Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás.  Munkássága lényegében a mindennapok szakralizálása.

Ádám Gyulát 2000-ben Csíkszereda város Pro Urbe díjával tüntették ki. 2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagysikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben. 2019-ben Áder János Köztársasági Elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként."

Pályi Zsófia

1982-ben született. 2007-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán portugál és kommunikáció szakokon. 2010-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán. 2005 és 2006 között az [origo] internetes portál képszerkesztője, majd 2006-tól a fotóriportere. 2010-től óraadó tanár a Szellemkép Szabadiskola Fotó szakán. 2011-től tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat 2011-ben és 2013-ban is elnyerte. Érdeklődési körébe tartózik az autonóm riport, a konceptuális művészet, a hang és fotógráfia, és a megrendezett fotográfia.

Ökumenikus zsűritagok:

Szekeres Csaba
rendező, operatőr, forgatókönyvíró

 “Számomra a dokumentumfilm nem egy leíró, deskriptív műfaj, hanem egy gondolkodásmód. Állandó vita tárgya a manipuláció a dokumentumfilmben. Manipulálás az, hogy megvágom. Jó, csináljunk vágatlan dokumentumfilmet. Jó, de hát manipuláció az, hogy ott a kamera, manipuláció az, hogy te ott vagy. Bármeddig aprózod, a lényeg az, hogy ha van két szempár, aki figyel téged, akkor rögtön másképp kezdesz el viselkedni. Számomra a dokumentumfilm egyre inkább arról szól, hogy hogyan tudom az embereket olyan helyzetbe, lelkiállapotba hozni, hogy úgy viselkedjenek, mintha én nem lennék ott, – de ugyanakkor meg tudják tenni azt, ami a lényükből fakad, ami a lényegük. Az a kérdés, hogy át tudom-e segíteni őket egy olyan ponton, amin túl ők nemcsak nekem, hanem a maguk számára is megnyílnak. És ha innen nézzük a kérdést, akkor azt mondom, hogy igen, elvileg bárkiről lehetne dokumentumfilmet készíteni”

1968-ban született, a Filmművészeti Egyetemen tanult, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karán oktat filmes munkái mellett. Pályája során eddig kiérdemelt díjai többek között: MÚOSZ díj, Szegő Tamás emlékérem „Felelet az életnek” (dokumentum műsor) Egyedül című fejezetéért (1998); a Szociális és Családügyi Minisztériumtól „Az emberi méltóságért, a női méltóságért” emlékérem „Felelet az életnek” (dokumentum műsor) Párhuzamos útvesztők című fejezetéért (1999); 31. Magyar Filmszemlén Rendezői-díj a Rom és virágért (2000), 40. Magyar Filmszemle Kollányi Ágoston-díj a Nexus című filmért (2009), a Magyar Filmszemle Schiffer Pál Emlékdíj az Örvény című filmért (2011).

Az ő nevéhez fűződnek többek között a Dögevők, az Érintések, a Misszió és az Anima Formosa című filmek, melyek közül a legutolsót filmszemlénken is vetítjük november 7-én.

Jacques Cunnac 
filmrendező, újságíró

Jean-Jacques Cunnac több, díjra jelölt játék- és dokumentumfilm rendezője. Dolgozott a Párizsi Francia televíziónak, a genfi RTS-nek, és a hong-kongi NBC-nek. Több francia és német televízió független dokumentumfilmese. A SIGNIS tagja, továbbá ő felel a rövid- és dokumentumfilmes szekcióért a montpellieri Keresztény Filmfesztiválon.
Zsűritag volt a következő fesztiválokon: Nyon-CH (Visions du Réel), Neuchâtel-CH (Prix Farel), Torino-IT (Prix Italia), San-Sebastian-SP, Toulouse-FR (CinéLatino), Yerevan-AR (Golden Apricot).